A múlt keddi hárompincés helyszíni szemle után szombaton visszatértem Hegyaljára, közelebbről Bodrogkeresztúrra, a Tokaj Nobilis 10. születésnapja volt terítéken. Bárdos Sarolta és Molnár Péter családi borászata régi kedvencem, bár azt azért nem állíthatom, hogy a születésénél is jelen voltam. Talán a 2005-ös szárazakat kóstoltam először, ezért volt pláne érdekes, hogy most 2000-es késői szüretet is bontottak. A Nobilis bérelt pincében és kevéske szőlővel kezdett az ezredforduló évében, ma hat hektáron gazdálkodnak a Barakonyi és a Csirke dűlőkben, van furmintjuk, hárslevelűjük, sárgamuskotályuk, kövérszőlőjük, a szortiment átgondolt, a birtokbortól a dűlős szárazakon és az Amicuson át az aszúig terjed, a maga kategóriájában minden klassz, nemcsak a minőség színvonalas, az árak is korrektek módfelett. Megmásztuk a Barakonyit a sárban, ittunk a tetején köves-finom kétezerkilences furmintot, utána hárslevelűt és Amicust kóstoltunk vertikálisan, nagy, vidám társaságban. Mindig az volt a benyomásom, Bárdoséknál a hárslevelű szigorúbb, mint az általában szigorúbbnak tartott furmint, ami viszont náluk inkább barátságos, ivós. Nem kellett újraértékelnem álláspontomat, markáns, ásványos, férfias borok ezek, a 2009-estől a 2005-ösig. Frissiben úgy tűnik, az új évjárat idővel szebb lehet, mint valamennyi elődje – furmintvonalon is ezt sejtem –, de nagyon tiszta ízűnek és erőteljesnek találtam a november közepén szüretelt 2008-ast is, dúsnak és harmonikusnak a 2007-est, továbbá tökéletes formában kaptuk el a 2005-öst. A kissé szikár 2006-osra sem volt okom haragudni, azt azonban igya meg mindenki, aki esetleg tartalékolt belőle. Az Amicus-mezőny vegyesebbnek bizonyult, élt mind még mindig, 2000-esestül, 2002-esestül, 2003-asostul, a 2004-esért nem lelkesedtem, a 2007-esért ellenben annyira, hogy csak na, gazdag, izgalmas, karakteres, soha nem készült szebb késői a borászatnál. A 2006-os jött be a második helyre, a 2008-as nem volt könnyű helyzetben a hetes után. Vetettük egy pillantást a pincére és három hordómintára is, a furmintnak nem sok esélye van, hogy ideje jöttén dűlős tételt palackozzanak belőle – a Nobilis nem szokott almasavat bontani, de lehet, hogy most rákényszerül –, a hárslevelű ígéretesebb. A maradékcukros sárgamuskotály–kövésszőlő pedig teljesen rendben van, kell az az édesség, ebben az évjáratban muszáj ellenpontozni a savak erejét. Vacsora után még előkerült egy 2002-es aszú, összetettségével, színességével, szuper egyensúlyával feltette a pontot az i-re. Így lett szép kerek a történet, amelynek még szinte csak kezdete van, de remélhetőleg hosszú-hosszú folytatás következik.
A Tokaj Nobilis 2010 decemberében
2010.12.06. 12:00 AG 2.0
5 komment
Címkék: tokaj nobilis molnár péter bárdos sarolta pincék és borászatok
 
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
2010.12.06. 13:04:29
pecz 2010.12.06. 13:57:26
Hepci · http://gasztrojazz.blogspot.com 2010.12.06. 15:32:59
tunderninja 2010.12.06. 19:03:45
demisec · http://thepit.blog.hu 2010.12.07. 13:30:55